2004. november 10., szerda

Napok óta van az az érzésem, hogy folyamatosan este van. Kinézek az ablakon és látom, hogy tényleg. Nem az én estém, nincs dolgom vele. Nincs veszteni valóm. Szeretni valóm sincs. Nagyon elszegényedtem, hitelem meg nincsen. Én élni vagyok itt. Túl. Túlélek, túl, ott élek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése