A világ először csak kettészakadt. Két egyenlő részre.
Jókra és rosszakra.
Aztán később még tovább szakadt...
a rosszakra, akik nem voltak olyan rosszak...
és jókra akik nem voltak elég jók...
még később...
olyan rosszakra akik jók akartak lenni...
és olyan jókra, akik rosszak...
olyan jókra akik tudták mi a rossz...
olyan rosszakra, kik érdekelt a jó...
olyan rosszakra, akik már voltak jók,
de csalatkoztak és újra, megint
rosszak akartak lenni...
olyan jókra akik rosszak voltak...
de megundorodtak a rossztól...
és jól szerettek volne lenni...
később lettek állatok és más...
más teremtmények...
és lett a nő és a férfi...
lett a jó nó, a rossz férfi,...
a jó férfi és a rossz nő...
később...
lettek olyan nők...
akik bár jók voltak,
de rosszat akartak tenni...
és olyanok akik rosszak,...
de jót tettek...
és lettek olyan férfiak
akik megakarták tudni...
hol lakik a rossz...
és megtalálták a jót...
és olyanok is akik...
elindultak, a jót megkeresni...
de a rossz jött szembe velük...
aztán lettek....
a mókusok, a krokodilok,
bölények és nyuszik is,
ugró egerek,cápák,
afrikai és indiai elefántok
(olyan afrika elefántok, akik
indiaiakra hasonlítottak,
és viszont)
és lettek még a pókok...
a békák, a kövek,
a zsanérok, a kábelek...
hosszú történet.
Mindezt egy idős ember gondolta, ki fiatalabbnak látszott koránál - 2004.augusztus 13-án, a hajdan volt Potzdammer téren.
(Vagy ami nagyon hasonlított arra a helyre)
2004. augusztus 13., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése