2004. augusztus 14., szombat
Kert
A kert kezdetben kicsi volt és nem volt más, mint egy délután, pontosabban, abból is csak egy pillanat. Később már egy hétvége,...és végül egy évszak. Nyár. A kert, az csap volt, elszemtelenedett tormacsokor, és vízbe fulladt darázs. Aztán a kert folyton változott, a kert az a földbe gondoson beásott gyógyszeres üvegcse volt. kitört ablaküveg, száradó hagyma a gangon, szú ette nyugágy, magát kacéran kínáló piszkebokor. A kert kút volt, vizi zaj, strand és cirkuszi zászló, küszöbbe vert szeg és ajtókallantyú. És titok volt és melengető gyermeki magány, misztériumot rejtő kaszli a mindig hideg, döngölt föld padlójú kamrában. A kert volt a padlás, a bolhacsípés a csalánkiütés, és a fehér cinktartalmú fehér pettyek a karon. A kertnek nem volt ideje, bár három vekker is ketyegett benne, a kert gyom volt, vagy fű, vagy éppen mindkettő. A kert kutya volt, láncon, a kert délutáni téboly volt, kályhában pislákoló parázs, és ellopott nyers tészta. Aztán zöld hokedli és szemölcs, nagymami állán. A tévén szüntelen égő lámpás, Thomas Lieven és Klossz kapitány. A kert dunna is volt és a kis ablakon, magát bepréselő lámpafény, tücsöklárma, mozi, és kutyaugatás, és kártyanaptár. A kert egyre nagyobb lett, akár a mongól birodalom, mert strand lett, és templom lett, és temető lett, és híd lett, és Szent Antal lába elé letett ötforintos lett. A kert szovjet gyártmányú, fényes kerékpár volt, Gyóni út és friss bőr illatát árasztó óvodás táska, alma és zsíros kenyér. A kert traktornyom volt és tehénszar, de a kert Kasza Juszti volt és Pappné, és Januhár. A kert kendő volt, rongyszőnyeg és pislákoló petróleumlámpa, és csiríz, és Nők lapja,és olló. A kert tombolt, a kert hangyavár volt, ecetfa és palánk. A kertben sok indián lakott, később sok színész költözött bele. A kert fogott és kitakart és nehéz virágillat volt, asztali áldás, lottó és pipafüst. A kert egy állomás volt, egy mozdony volt, egy ló remegő orrcimpája, és hullaház. A kert nincs már meg, olyan hamar tűnt el, mint ahogy lett. Úgy ahogy a fejenagy birodalmak szoktak. Pont úgy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése