sebtolvaj

Most jön a bújás, az elbújás ideje, hogy lesz egy vacok, és most ezt úgy értem, hogy csak az lesz, hogy létezik az a reform őrszoba igazán, ahol majd nem lesznek túlméretezettek, behemótok az álmok - ha lesznek egyáltalán - viszont ott jól vigyázhatok magamra. Úgyis túl van hangsúlyozva már ez a vigyázz magadra dolog. És olykor nem értem, sem pro sem kontra nem értem, hogy miért jobb lenni mint nem. Meg mi van akkor ha mindkettőtől éppen úgy viszolyog az élő. Volt egy időszak, majd eként mondhatom el ezeket a napokat, amikor bevágott a nap éles fényeivel az ablakon és ami elébe került az szerte hullott, elmondhatom "nagy idők" (időm) szemtanúja voltam és nem kell irígyeli érte. Néztél volna B kategóriás amerikai filmet helyettem, olvastál volna újságot. Néztél volna tükörbe és ne ijedtél volna meg. Annyi döntésed volt, annyi keret miben magad elhelyezhetted volna, de nem. Jöjn az ősz, a pálinkaszagú alkony. A levegőben pára, és ha odaképzelem egy balkon. Jeleztem. leszállnék, a hely alkalmasnak látszik, hurcoljon az Ikarusz ezentúl málamnál bátrabb utasokat. A holdvilágban.