Egyszer, már egy esztendeje is megvan azt mondta nekem egy ember, hogy félt.
Hogy félt engem.
Kérdeztem azt nem lehetne e, hogy inkább tőlem féljen.
Aztán nem válaszolt.
Azóta nem beszélünk.
Félt szavakból is megértjük egymást.
A hallgatásaink végére pontot teszünk.
Van úgy, hogy küldök neki egy levelet.
Egy üres lapot, borítékba teszek.
Szerintem azt hiszi, hogy szép
levélpapírjaim vannak,
ezt hámozom ki a hallgatásából.
Szerintem nem.
Szerintem ezt hámozza ki a fecsegésemből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése