2004. október 17., vasárnap
Most, hogy holnap kezd már egy kicsit lenni, legyen már olyan szives, a megfelelő fényeket a megfelelő helyekre igazgatni, ügyelni az árnyékokra, különös tekintettel a súrló fényekre, melyek hivatottak megadni, a majdan eljövő joggal elvárható plasztikusságát...mindezt, egy fiatalember mondta, a nagy Budapesten, a körúton, éjjel, tök részegen, egy pocsolyába nézve - ahol is az eget látta - s így az Istent is ott sejtette. Volt a szemében valami, talán némi por, csillagpor, valami ami ittmaradt, nem lehetett azt tudni pontosan, hogy mi, csak azt, hogy egy ittmaradt valami, régről.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése