2004. május 9., vasárnap

Volt, hogy maradtam amikor mennem kellett, és volt hogy indultam a maradás helyett.Rosszul időzitek alighanem.Csak készülődésekre emlékszem, utakra soha. Te úristen mióta készülődök, idejét se tudom - hosszú készülődésnek maradás a vége. E kell számolni néhány dologgal vagy éppenséggel le, dologja válogatja. Volt idő, hogy ezt az egészet a gyávaságra fogtam, nem gondoltam; lesz idő amikor gyávának lenni sem merek.Gyengének lenni se elég erős. Maradnak a szememben a hegyekké összehordott képek (ezekről majd később - folyamatosan és egyáltalán) és olvad össze, az összes ami volt, mindenestűl, ami te voltál ami én lettem, amik mi voltunk, aminek hittük magunkat.Mert azért voltál, voltam, voltatok, és ez már így marad.Marad. Nyugszik. Jó kutya.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése