2004. július 13., kedd
Alávaló és szerencsétlen ördög vagyok. Ezt most arra értem, hogy én szemérmetlenül és minden utólagos megbánás nélkül kihallgatom mások beszélgetéseit, buszon, villamoson, vonaton, héven, az meg külön vágyam, hogy egy női wc-ben legyek érző szívű toalett kacsa(jó nagy fülekkel), mert a nők párjával járnak oda, ahova a király is gyalog.(Ez a sakkban paradoxon) Úgy vélem női toalettekben megszületett ideák medrében halad a világ, és erről nekem szegény párának (az állítólagos teremtés koronájának -ehh, ezt ki találta ki?) semmi elképzelésem nem is lehet. Nota bene, nincs is. De ma egy villamosos kihallgatást követtem el, igazából nem is figyelek én oda, csak mondatfoszlányok ragadnak belém, úgy mint a toklász most nyár idején a mackónadrágokba. És beszélnek bele a világba fesztelenül, nem érdekli őket, hogy ott vagy. KIcsit olyan, mint ha semmibe vennének, mert én nyilvános helyen semmi pénzért nem tudnék olyan mondatot kisajtolni magamból, hogy, idézem; "számomra az első a szempilla spirál". És azért nem permanens az én kihallgatolózásom, mert ilyen mondatok után én nem tudok már többé arra figyelni, hogy mi van aztán. Én egy ilyen mondat után rendesen elakadok és azon töprengek, hogy honnan van az a balga derű, ami képessé tesz egy embert, hogy ezt nyílt színen vállalni is merje. Nincsenek illuzióim, mert persze elkalandoztak a gondolataim, ahogy kibugyborékolt ennek a lánynak a száján ez a Fausti mondat, rögtön következett az, hogy ha a szempilla spirál az első, akkor bizonyára van második is, és hogy az mi lehet. Gondoltam a Ferencváros, de gyanítom, hogy neki ez egy kerület inkább. Helyzetelemzésemet megnehezítette az a tény, hogy összes szellemi tartalékaim (ez alatt ne értsünk túl sokat) mozgosítása után sem tudtam értékelhető képet előcibáln magambóli, a szempilla spirálról, mint olyanról. Gondolom kennek valamit vele. El. Aztán amikor azt sem tudom, hogy mi az első, hát hogyan is találhatnám ki, hogy mi a második. Megkérdezni nem illő, továbbhallgatni megalázó. Leszállok egy megállóval előbb, jó lesz gyalog. Egy nyilvános illemhely mellett vezet el az utam, az ajtón szoknyás piktogramm. Elgondolom, odabent már fortyog a jövő.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése