"Mint aki elindul egy 50 méteres
uszoda, nagy medencéjében,
hogy a szemközti falhoz odaérjen,
s dehogy hiszi, hogy nem jut el oda,
eszébe jut, drága jó rokona.
S prüszköl egyet, bizonyítása képpen,
hogy, szóval, éppen, hogy az amiért
nem töpreng tovább,
egyensúly viszonya kívánja így.
Lehúnyja szemét, vakon
halad a kizárólagos csöndben,
lélek sehol, vagy vizi zaj van,
de ha látná valaki is, miképp ferdül
az a pálya, hogy oldaloz, látná
és tudná; itt valami baj van"
/ezisaz/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése