Igazolom magam,
a kezemben papír van,
és van ott egy sárkány is,
és királylány, és az arcán a pír
kicsit már elsápadt, vagy csak rosszul nézem,
mert a színhely egy tengerpart és
kardhalak közt heverészem.
Tátogni jó lesz majd, azt mondja
az egyik, én meg elhiszem neki,
mert rangidősnek tetszik.
Kéne egy vendéglő, és benne
egy vendég nő, kinek a asztalán,
főfogás volnánk talán. Azt mondom,
elég már, majd lesz egy banánhéj,
az mindig szokott vacsoránál,
megmondta Hemingway,
vagy ha nem is mondott ilyet,
az már az ő baja maradjon,
nekem nincs filozozófiám,
csak azt akarom, hogy hagyjon
minket ez,...ez a valami félbe,
mert azt már ismerem, ahogy
a nyár beleájul a télbe.
2004. július 15., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése