sebtolvaj

      Szergej Jeszenyin
             Emlékdal

Tennyeredbűl iszik vezetéken a ló,
Nyárfák levelét veri vissza a tó
Kék kendőd nézem az ablakon át,
Huzigálja a szél, hajad éj-fonalát
Habos áradaton, csupa csillag a táj
Úgy kell puha szádrúl a csók, noha fáj
lelocsolsz, hamisan mosolyogva reám
Csilingel a zabla, lovad tovaszáll.
A napok guzsalyán fonalat fon időnk,
Temetőbe kísérnek az ablak előtt.
Tömjén szagú gyász, sirató dal eseng,
Rémlik, leeső patkók zaja cseng.