2004. július 15., csütörtök
...és akkor egyszer, jön csak a reggel, rádtörve ajtót és álmokat, fekszel az ágyban volt szerelmeiddel, mindegyik bámul és sírni hagy.Mindegyik bámul és sírni hagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése