sebtolvaj

Este van, már este lett, megterítem az asztalt,
rám nézel és jól látod, tányérodon az aszfalt,
az lesz ma  vacsoránk, hozzá majd desszertnek,
könyű nyári illatok és régi keservek.
Lesz ott majd egy váza,benne színes méreg,
megbeszéljük azt is, hogy ugyanazon féreg,
rág mind a kettőnket, ami szívünkbe bejuthat,
úgy hazudunk,ahogy az ember embernek hazudhat.
És kérdezel arról is persze, arról, mi egyszer volt,
de én majd azt mondom: van itt egy vegyszerbolt,
hamarosan kinyit, hol az ajtókat kitárva,
most már önmagunkért ájulhatunk a nyárba.