2004. július 18., vasárnap

Sebtolvaj igyekszik (hasztalan) felfrissíteni, amúgy rendesen hiányos anatómiai tudását, de semmi esélye nincs, felcserélődtek a szerepek. A szíve a torkában dobog, a mája meg talán elromlott, úgy értem, hogy rossz. Az egyik lába itt a másik ott. A füle botja nem mozog. Nem szól a szája, nem fáj a feje.(Lehet, hogy nincs is?). A keze, kezet mos (szigorúan a sajátját). Olykor mások farvizén utazik. Nem hisz a szemének. Körmére ég a gyertya. Gyakran megorrol, és leesik az álla. A fejétől bűzlik a hall (micsoda gondolatok), ilyenkor megáll az esze. Szőrszálai meghasadtak, a füle mögött a vaj avas. Hónaljmirígye tékozol, (a hőmérséklet teszi hajlamossá erre). Inába száll a bátorsága, de a szeme se rebben. Nincs vér a pucájába. Sokat markol, kevés a foga - (lom). Szájában íz. Túl... nő, saját magán. Olcsó húsának híg a heve. Velőt ráz, egy fecske nem csinál nyálat.( De csinál.) Összefut. Koponyájában kegy az elme. Szegény Yorick. A cipész maradjon a para-fánál. Mielőtt megáll bennem az ütő. Ki vagyok vesézve.
(Sebtolvaj-filé)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése