sebtolvaj

Mindent lehet így meg úgy. Csinálni. És akkor van az, hogy mindent így és úgy is csinálunk, aztán mégsem. Talán pont azzal nem tudunk mit kezdeni, amire a legjobban...várunk(?), vágyunk(?). Minden más arcú lesz egy idő után, tehát jó okom van gyűlölni az időt, meglehet, a gyűlölet az egyetlen attribútum amivel egyáltalán dolgozni, teremteni(?) lehet. Különös egybeesés. Mindig csak olyan slendriánul fogalmazódik meg az is, hogy itt valami el van rontva, rontódva.Gyakran csak úgy, hogy mit keresek én itt és ott és miért teszek ezt meg azt. Holott,...bármi lehetne, az én döntésem, van ez a nézet, mert van. Ám, lehetnék én locsolókocsi vezető és jól lespriccelném a nyarat, mint valami urbánus termékenység isten, vagy hát nem is tudom. Rónám csak a köröket, de mindig lenne felszáradt aszfalt, mindig lehetne kőrözni, akár egy keselyű, s nézni hol, mikor és milyen indokkal sújt le a nyár. Igen, nyárelhárító is lehetnék, az egyetlen a világon, és mondanák is a hátam megett, pusmognának, hogy láttad,...,na ő az, ő az akiről alig, vagy éppen semmit nem lehet tudni, mert nem akarja igazán, hogy tudjanak. Az ajtajára is kitette múltkor azt a táblát, hogy: ZÁRVA, de lehetett látni, hogy ő a főközponti nyárelhárító ablakában könyökölt. Tehát letagadja magát. Magát, és ha már így akkor minket is, mert nem maradhatunk ki ebből mi, és ez egy olyan ravasz és álnok ördög, hogy mindezt tudja. Tudja és letagadja - ez a fegyvere neki. Széttárja csak a karját és azt mondja; nem értem, és nem lehet tudni, hogy mikor beszél komolyan, ámbár ő állítja, hogy mindig, és hogy van neki az az érzése, hogy nincsen hatása...pedig hát látod a hőség is, de ezt ő lerázza magáról, mint kutya a bolhát. Semmi nemű felelőséget nem vállal, azt mondja; vigyázzon most már rá valaki más, hogy ő eleget vigyázott és még ilyenkor azt is mondja, hogy; belefáradt. Érted? Nekünk mondja ezt, hát nézz végig magunkon, mi talán viccből kelünk fel hajnalonta, vagy viccből van az, hogy olykor le sem fekszünk. Ezt talán mi viccből? Nem vesz róla tudomást, azt mondja ilyenkor, saját törvényei vannak, de úgy áll ilyenkor a szája (nagyon is félodalas mosolyai vannak), hogy arra gondol; drágáim, nekem nincsenek törvényeim. És akkor, jön ezzel, hogy nincs hatás, amikor mindezt kimondja, ha éppen ehhez van kedve. Csak köröz a kocsijával és hideg vizet locsol a rothadó nyári aszfaltra. Enyhülést ígér, te végítéletre gondol. Szerintem a napot éjjel a paplana alá rejti el, este is csak így van, ha van. A takaró alatt ott a nap és rajta meg a legyek sütkéreznek. Becsapja magát és becsap minket. Tűzcsap.