sebtolvaj

Tegnap az eső, a s(z)avas. És az út, az a rövid. És az autó. Ahogy neked erőlködik. Hogy a szív, sűrít, robban és kipufog. Nem mozdulsz te erre rá, baromi hosszú ez a tél, egy pitypangra fújva mondod  el egy légynek. Látjátok legyeim mik vogymuk, ablaküvegnek nyomott homlok, hátravetett fej, elfelejtett szó, ágy mellé ejtett kéz vogymuk. Jól lakik bennem minden erdei (hegyi)- főleg a mókusok és a nyuszik - jószág, Hoszzú télre rendezkedek. Be. Egy jambus, ágakat hasít, odafent. Az er(d)ő meg jártányi. Ez most megint egy út, ezúttal gyalog. El vagy mára könyvelve, nyugtán maradsz.Pincééééér, ....!!! Fizetek. Volt hat sör, kilenc unikum és némi bűn. Nem kérek visszajárót. Kikísérek egy kísértetet.