sebtolvaj

A napi betevő. Ahogy beteszem magam után az ajtót, aztán ez a zug, vagy nevezzük rejteknek elnyel, mint egy nagy torok...és tényleg csak elernyedés van (cseppet sem fájdalmas - e szóval még tartozom magamnak ti., hogy mi is ez pontosan), meg a kérdés, hogy ha így is lehetséges, ha meg lehet ezt így csinálni, akkor  bizonyára nem lőttem túl a célon, ha van cél egyáltalán. Hisz ami van, az már önmagában legitim, különben nem is lehetne, csak mi aggatjukk rá, ilyen olyan dolgainkat. Igen, díszitgetjük mint egy karácsonyfát, talán a izgalommal vegyes várakozást felideézendő, hajdani önmagunkban. Írunk, közlünk, mondunk valamit. Aztán cigi meg a kávé, és algopyrin (hogy kilegyen a három) és esni és kelni a túlzásokban. Ha kérdezek, csak azt mondják, amit én is mondanék, ezzel kint vagyok a vízből, de amúgy meg kinek is felelgetnek. Nem tudom elmondani, azt, hogy van amikor nincsen akarat, vagy ha van, akkor meg semmire se jó. Tisztelgek nekik, hogy ők ezt így tudják, hogy így tanulták meg, hogy ők a kovácsok és van melléjük rendelve sors is. Én ezt mind-mind értem. de egy vaknak nem tudnék elmondani egy Van Gogh képet, egyáltalán nem. Annak nem lenne se füle, se farka. Szavakba kell, tehát önteni azt ami épp nem a szavak tartományában helyezkedik el éppen, s hogy a konvertálás folyamán mennyi a veszteség, arra meg természetesen ügyelni. Aztán kapunk végezetül egy zip állományt. Betegállomány helyett. Nesze neked. Nem vagyok írigy, bár sokszor és sokat irígykedem, de én ezt a szót nem abban az értelemben használom, hogy kár hogy a másiknak van, hanem hogy nekem nincs, az e feletti aggodalmamban, csak abban. Ez egyébként angol nyelvterületen kerülendő, mert ott kifejezetten ellenséges értelemmel bír az irígység, mint szó, azt hiszem azt jelenti ott, hogy elsajnálni valamit.(saját élmény) Nézem a karom, kiduzzadnak rajta az erek, pedig nem erőlködöm, csak a fejem lüktet, de az már 3 napja és kitartóan, olyan mint ha örökké tartana, örökké akarna tartani. Halovány kísérlet az örökkévalóságra. Ilyen kis stiklijei vannak a fejemnek. De nem ver át. El fogok múlni, ebben bizonyos vagyok.