sebtolvaj

Csak úgy fektemben, elheverve, néztem a töprengtem a tapéta mintázatán aztán csak jött valahogy, ne tudom miként, csak az; hogy hatályon kívűl helyezem magam. Hülyeség ahogy ezek meg-megtalálnak, és a a tapétáról lassan átcsúszik az értelem erre, mint egy meztelencsiga. És aztán már ezen időz el az agy. Ötletem sincs. Talán azt jelenti - kissé óvatos megfogalmazásban, hogy nélküled lenni, már az sem ugyanaz.Hogy a hiány is egyre silányabb.Hogy nem akarok benne részt venni sem. Talán csak ennyi, ennyi volt az egész, ami egy pillanat alatt megtalált és aztán továbbhaldva itt hagyott. Letett egy szót a kopott heverőre, és elment ez a valaki.