2004. június 28., hétfő
Különös bánásmódban részesülök. Akkor ezt most értsük úgy, hogy ki van velem cseszve, de nem olyan sarkosan azt ahogy én elképzelem. Mert tényleg nem úgy. Mert, ha sarkosan lenne minden, akkor kerek perec lehetne mondani, hogy ez meg ez van. És akkor ugye, nyakon lehetne ragadni, csípni azt a valamit, ami folyton itt ólálkodik, de nem. De így csak szégyenkezni lehet, az lehet, hogy amit csinálsz, meg amit nem csinálsz az úgy rossz ahogy van. Rosszak a döntéseid, te allergiás vagy az útelágazódásoktól, (nehéz szó), akkor inkább az útkeresztződésektől, de ezt a szót meg nem szereted. Mert neked ez nem jelent semmit. És emiatt is nyugodtan lehet szégyenkezni. Lesz egy nap, amikor már nem ismersz magadra, és nem fogod érteni, hogy miként lettél ilyen. Felismerhetetlen. Nincs dolgod, ennyi biztos csak. Már megint.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése