2004. június 27., vasárnap

Haza érsz, pedig nem voltál sehol, tehát már majdnem otthon vagy. Aztán rájösz, hogy fáradt is. Mert te ilyen vagy, ilyen felfedezős, és ezt alá is támasztod.Önmagaddal. Egyensúlyra törekszel, minden tekintetben, ezt magyarázod félálomban. Emigrálsz egy napra magadból, ha már száműzött magadból aki nincsen, csak felriadsz tőle hajnalban. 14 órát alszol, és alig tudja valaki milyen sok az a maradék tíz. Szeretnéd tudni meddig lesz így, és elmosolyodsz amikor megválaszolod magadnak, hát nem rohadtul mindegy. Be vagy fejezve, keresztneved, vezeték neved végén ott a t betű. Divatba jön hamarosan a jó idő, a cigi, a kávé, az ablakon kibámulás, a gyors felfők, a félálom életed, a lélek gyorsbüféje előtt kígyózó sorok, a jószagú nők.. Jelenlétedtől kiürül egy város. Engedékeny, nélküled múló idők, azt sem tudod pontosan mennyi. Az ágyon ruhahalom, tavalyi polókban alszik az idő..Ki kellene valamit vasalni azt hiszem. A simaság miatt.
Folytonos honvágy a magamból el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése