2004. június 3., csütörtök
A jótanácsok napja. Inkább lapja. Már, hogy olyan nagy igazságok vakítanak el, hogy mindennek eljön az ideje. Csak hát ez úgy van ám, hogy minek, meg mikor. Azaz nincs így, csak én, én élem meg így. No meg aztán nem nagyon vagyok az a lapozós fajta és már írtam alant, hogy mi ehhez a viszonyom. A könnyed lapozáshoz. Meg hogy a lapozgatókat is inkább csak becsülöm, mintsem tisztelem. Egyébként meg mindegy, hogy rálépünk valamire vagy átlépünk valamit, ha nem a mi lábunk.Más bokáját én is elég jó gyógyulási rátával ütöm meg No de mindegy is. Nem teszem meg magamnak azt a szivességet, hogy meglepődöm.Vannak amikor a mondatok, az írás, csak betűhalmaz, tudom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése