2004. június 4., péntek

Olykor azt gondolom, hogy kár volt ilyen későn megszületnem. Hogy ez a kész világ valahogy nem jó nekem. Túl sok minden meg van már fogalmazva, aztán a szavak barikádján csak állni megbénulva, mint aki már nem tudja mit akar. Képtelenség, de már jó néhányan közel férkőztek ahhoz, amihez nem lehet mit hozzá tenni. Csak a foltozás maradt volna nekem.
Illetve csak a romnbolás lenne. Persze sejteni lehet, hogy ide most valaki meg lesz invitálva, valaki aki nem én vagyok és valaki aki nem te.

" A hatalmas szerelemnek
  megmésztő tüze bánt,
  Te lehetsz írja sebemnek,
  gyönyörű kis tulipánt !

  Szemeid szép ragyogása
  eleven hajnali tűz,
  ajakid harmatozása
  sok ezer gondot elűz.

  Teljesítsd angyali szókkal,
  szeretőd amire kér:
  ezer ambrozia csókkal
  fizetek válaszodért"

Észre vehető benne, a hajlás a gyógyulásra, érzem a hajlamot (hajlatot)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése